2017-10-21

A hitelezés – mint alapvető pénzintézeti tevékenység - 4. rész

A bankok által kért fedezetek, biztosítékok

A bankok elsődlegesen az adott ügyletből való megtérülés kockázatát vizsgálják, ugyanakkor az ügylet mögött álló biztosítékoknak fedezetet kell nyújtaniuk a mindenkori banki követelésekre.



1.a. Kezesség

- magánszemély által nyújtott
- nem magánszemély által nyújtott
- állami szektor által nyújtott
- pénzügyi szektor által nyújtott


A kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít , ő maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Egyszerű (sortartó) kezességvállalás esetén a jogosult először az eredeti kötelezettel szemben köteles fellépni és csak a követelés behajthatatlansága esetén fordulhat a kezeshez (sortartási kifogás). Készfizető kezességvállalás esetében , ha a kötelezett nem teljesít, a jogosult közvetlenül a kezestől követelheti a teljesítést.
A bankok biztosítékként elsősorban készfizető kezességet fogadnak el. Készfizető kezességet kizárólag írásban lehet kikötni, melyet a készfizető kezes, mint a szerződés kötelezettje ír alá. A készfizető kezes az adóssal együtt egyetemleges kötelezett. A bank az adós nem teljesítése esetén az adóstól és a készfizető kezestől egyidejűleg követelheti az egész tartozás teljesítését.

Magánszemély által nyújtott kezesség fedezetként történő bevonása a kis- és középvállalkozások finanszírozása során gyakori. A KKV kihelyezések esetében a többségi tulajdonos(ok) készfizető kezességvállalását preferálják a bankok, főleg a korlátolt felelősségvállalást jelentő társasági formák esetében.
Magánszemélyek hitelezése során a készfizető kezesség helyett az ún. egyetemleges adósok bevonása a jellemző.
Nem magánszemélyek (vállalkozások) készfizető kezességének fedezetként történő bevonására leggyakrabban ügyfélcsoportok (cégcsoportok) esetében kerül sor.

Pénzügyi intézmény által nyújtott kezességként kizárólag pénz- és hitelintézet valamint biztosító kezessége fogadható el. Ezen intézmények kezessége 100 %-ban figyelembe vehető. ( A pénzintézetek kezességvállalási limiteket határoznak meg egymással szemben. )

1.b. Garancia

- nem magánszemély által nyújtott
- állami szektor által nyújtott
- pénzügyi intézmény által nyújtott
- egyéb garancia ( Garantiqa ZRt. AVHA )


A garancia olyan kötelezettségvállalás, amelyben a garancia kötelezettje arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek bekövetkezte esetén és az előre rögzített határidőn belül a kedvezményezettnek a meghatározott összeghatárig fizetést fog teljesíteni. A garanciavállaló kötelezettsége feltétlen kötelezettségvállalás, vagyis a garancia viszonyon kívül nem létezik másik jogviszony, a kötelezett nem hivatkozhat az alap jogviszonyból eredő kifogásokra.
A gyakorlatban a kereskedelmi bankok által kibocsátott bankgaranciák, valamint a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. ; az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, valamint a Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garanciavállalásainak igénybe vétele a leggyakoribb.

1.c. Exportgarancia biztosítás

- állam által nyújtott
- pénzügyi intézmény által nyújtott ( MEHIB )


Az exportgarancia biztosítás a külföldi vevő nemfizetésének esetére nyújt fedezetet. Nyújthatja az állam (állami garancialap) illetve pénzügyi intézményt. Hazánkban a Magyar Exporthitel Biztosító, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt., valamint a Coface Hungary Exporthitel Biztosító exportgarancia biztosításai a legelterjedtebbek.

1.d. Támogatói nyilatkozat ( Comfort letter; Patronatserklärung )
A támogatói nyilatkozatok alkzása a multinacionális cégek, cégcsoportok körében jellemző. A nyilatkozatot tevő vállalkozás (anyacég) kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a kockázatvállalási szerződés megszűnéséig az Adós pénzügyi helyzetét úgy alakítja, hogy az a bank felé fennálló kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tudjon tenni, illetve a kötelezettségek maradéktalan megfizetéséig az Adósban lévő tulajdoni hányadát nem csökkenti.



2.a. Zálogjog ingóságon

- gépek; beruházási javak; járművek
- készletek
- közraktárjegy


Zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog , ingóság, ingatlan, pénz, értékpapír, átruházható jog, követelés.
Ingóságot terhelő zálogjog jelzálogjog és kézizálogjog lehet. Jelzálogjog kikötése esetén a zálogjogosultat nem illeti meg a zálogtárgy birtoklásának joga, míg kézizálogjog kikötése esetén a zálogjogosult birtokba veszi a zálogtárgyat.
Ingóságot terhelő jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A bejegyzésen fel kell tüntetni a követelés összegét, valamint azoknak a járulékoknak és költségeknek a mértékét, illetve keretét, amelyre a zálogjog kiterjed.
Gépek, járművek esetén a tulajdonosnak teljes körű biztosítást kell kötnie a vagyontárgyra.
Készletre kikötött zálogjog esetén a készletleltár havi/ negyedéves gyakorisággal ellenőrzésre kerül.
Közraktárban elhelyezett árukon zálogjog a közraktári jegy zálogjegyének a zálogjogosultra történő forgatásával alapítható.


2.b. Vagyont terhelő zálogjog


A jogi személy, illetve jogi személység nélküli gazdasági társaság vagyonának egészén vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén – a konkrét vagyontárgyak meghatározása nélkül- a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásával és a zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésével vagyont terhelő zálogjog alapítható.
Ez a zálogjog a zálogszerződés megkötése után a kötelezett vagyonába kerülő vagyontárgyra is kiterjed, attól az időponttól kezdve, hogy azon a kötelezett rendelkezési jogot szerez, megszűnik azonban , ha a vagyontárgy a kötelezett vagyonából kikerül.
A zálogszerződésben meg kell határozni a vagyon értékét, illetve azt az értékhatárt, mely alá a vagyon értéke nem csökkenhet, és annak elérése a vagyon kielégítést veszélyeztető mértékű csökkenését jelenti.
A zálogjog jogosultja a kielégítési jogának megnyíltával a zálogkötelezett vagyonából kereshet kielégítést, de a vagyont terhelő zálogjogot a zálogkötelezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal az abban meghatározott konkrét vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá is átalakíthatja.

2.c. Vételi jog ingóságokon ( zálogjog kiegészítéseként )

Opciós szerződés alapján a dolog tulajdonosa vételi jogot engedélyez, amely alapján a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja. Az opció szólhat határozott, vagy határozatlan időtartamra. A határozatlan időtartamra kikötött opció érvényessége 6 hónap elteltével megszűnik, a határozott idejű opció kikötése maximum 5 évre szólhat. Ha az alapul szolgáló banki kockázatvállalás időtartama meghaladja az 5 évet, az opciós szerződésben ki kell kötni a lejáratot követő újabb opciós jog alapítását.
A bankok az opciós jogot biztosítékként zálogjoggal, illetve jelzálogjoggal együttesen alkzzák.
Az opció tárgya lehet ingatlan, és ingó dolog. Az ingatlanra alapított opciót be kell jegyeztetni az ingatlan nyilvántartásba. Az opciós vételárnak a vagyontárgy forgalmi értékéhez kell igazodnia.

2.d. Jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog ingatlanon

- magántulajdonú lakóingatlan
- nem magántulajdonú lakóingatlan
- kereskedelmi, ipari ingatlanok
- mezőgazdasági és erdőgazdasági ingatlanok
- egyéb ingatlanok (hévégi ház; nyaraló)


Ingatlant csak jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Jelzálogjog létesítése előtt ellenőrizni kell a tulajdoni lapra történt korábbi olyan bejegyzéseket ( jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog, használati jog, opció, végrehajtás ) amelyek korlátozhatják a bank zálogjogának érvényesítését. Banki kockázatvállalásra csak a jelzálogjog tulajdoni lapra történő bejegyzését vagy széljegyként történő feltüntetését követően kerülhet sor. Ingatlanon alapuló zálogszerződés esetén, ha nem az adós a tulajdonos , úgy a tényleges tulajdonos hozzájárulását minden esetben meg kell szerezni az ingatlan megterheléséhez.

Meghatározott jogviszonyokból, vagy jogcímeken keletkező, illetve jövőbeli követeléseket keretbiztosítéki jelzálogszerződéssel lehet biztosítani. Keretbiztosítéki jelzálogjog alapítására kerül sor abban az esetben is, ha a bank deviza hitelt nyújt ügyfele részére. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek a jogviszonyt, vagy jogcímet és azt a legmagasabb összeget is tartznia kell, amelyen belül a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet. A bejegyzésnek mindig a hitellel azonos devizanemben kell megtörténnie. A keretbiztosítéki jelzálogszerződés köthető határozott vagy határozatlan időtartamra.
A keretbiztosítéki jelzálogjog szerződések jellemzően a bank és az ügyfél között fennálló tartós jogviszonyra hivatkozással kerülnek megkötésre.

2.e. Vételi jog ingatlanon

Opciós szerződés alapján a dolog tulajdonosa vételi jogot engedélyez, amely alapján a jogosult a dolgot egyoldalú nyilatkozatával megvásárolhatja. Az opció szólhat határozott, vagy határozatlan időtartamra. A határozatlan időtartamra kikötött opció érvényessége 6 hónap elteltével megszűnik, a határozott idejű opció kikötése maximum 5 évre szólhat. Ha az alapul szolgáló banki kockázatvállalás időtartama meghaladja az 5 évet, az opciós szerződésben ki kell kötni a lejáratot követő újabb opciós jog alapítását.
A bankok az opciós jogot biztosítékként zálogjoggal, illetve jelzálogjoggal együttesen alkzzák.
Az opció tárgya lehet ingatlan, és ingó dolog. Az ingatlanra alapított opciót be kell jegyeztetni az ingatlan nyilvántartásba. Az opciós vételárnak a vagyontárgy forgalmi értékéhez kell igazodnia.



3.a. Engedményezés (visszaigazolt ; csendes)

Az engedményezéssel az adós másokkal szemben fennálló követelését –engedményezési szerződéssel – a bankra ruházza át.
Megkülönböztetünk visszaigazolt, illetve csendes engedményezést. Visszaigazolt engedményezés esetén a kötelezett értesítésre kerül az engedményezés tényéről. Ez esetben a bank a kötelezettől követelheti a teljesítést, mivel a bank az engedményezéssel az eredeti jogosult helyébe lép. Csendes engedményezés esetén a kötelezett nem kerül kiértesítésre az engedményezés tényéről.

3.b. Zálogjog jogon, vagy követelésen (visszaigazolt; csendes)

Forgalomképes (átruházható) jogon vagy követelésen is alapítható szerződéssel zálogjog. E zálogjog a zálogkötelezett javára jövőben keletkező jogokra és követelésekre is kiterjedhet. (pl.: bankszámlaszerződés alapján fennálló számlakövetelés elzálogosítása ) Ha a jog vagy követelés fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és az erről szóló jogszabály elzálogosításukat e nyilvántartásba való bejegyzéshez köti, a zálogjog e nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre. Ha a hatályos jogi szabályozás alapján követelésen alapított zálogjogot közhiteles nyilvántartásba bejegyezni nem lehet, a biztosítéki szerződés megkötése teljes bizonyító erejű magánokiratban elegendő.




Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a kielégítési jog megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését az óvadék tárgyából közvetlenül kielégítheti, ha az óvadék tárgya pénz, bankszámla-követelés, értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz.
Az óvadék tárgya lehet elkülönített pénzforgalmi számlán, vagy lekötött betéti számlán elhelyezett forint vagy deviza betét. Készpénz óvadék takarékbetétkönyvben is elhelyezhető.
Az értékpapír fedezet lehet állam által garantált ( pl.: Államkötvény, Diszkont Kincstárjegy ) , illetve egyéb értékpapír ( pl.: közraktárjegy, jelzáloglevél, letéti jegy, részvény, befektetési jegy, csekk és váltó az ezekre vonatkozó törvényes kellékek megléte esetén.) Értékpapír óvadék esetében az értékpapírok lejárati idejének összhangban kell lennie a banki kockázatvállalás lejárati idejével.



5.a.Engedményezés
Engedményezés útján megtakarítási típusú életbiztosítások is bevonhatók biztosítékként. Az engedményezés azt jelenti, hogy az engedményező a biztosításból származó jogait és követeléseit a bankra engedményezi. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bank nemcsak a biztosításból eredő követelések jogosultjává válik, hanem a szerződő bizonyos jogait ( pl.: visszavásárlás, díjmentesítés ) is gyakorolhatja.

5.b.Kedvezményezetti jog

A bank a kockázati típusú biztosításokat (ingatlanbiztosítás, kockázati életbiztosítás, hitelfedezeti életbiztosítás) kedvezményezetti jog kikötése útján vonja be biztosítékként. Ez esetben a bank a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási összeg kedvezményezettje lesz. (ingatlanbiztosításoknál csak bizonyos összeghatár felett)
A kedvezményezetti jog nem önálló biztosíték, hanem ingóságra, ingatlanra kikötött zálogjog, illetve keretbiztosítéki jelzálogjog kiegészítő biztosítéka.

2010-12-01

Ügyfélkapu

Regisztrált felhasznákók számára

Társ oldalak

www.mvfportal.hu
www.credinfo.eu/www.credinfo.hu