2017-12-14

Az ERENET hálózat szerepe

AZ ERENET HÁLÓZAT SZEREPE A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEMEK VÁLLALKOZÁSOKTATÁSI PROGRAMJAINAK HARMONIZÁLÁSÁBAN, A LEGJOBB GYAKORLATOK ELTERJESZTÉSÉBEN



Regionális Tanácsadási Konferencia
az Európai Unió által meghirdetett „Önkéntesség Európai Éve 2011” program keretében

2010. november 4.
Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központ




1994 szeptemberétől 2005 augusztusáig az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságban – ENSZ EGB – dolgoztam, mint regionális tanácsos. Az EGB egy 55 tagországból álló szervezet, amelyet a hidegháború éveiben alakították ki a keleti és nyugati konfrontáció szellemében. A rendszerváltozást előkészítő kulcsfontosságú 1989 december 2-3-án Máltán megtartott Bush-Gorbacsov csúcstalálkozó után megindult folyamatok következtében az 1990-es évek elején az ENSZ is hozzálátott szervezetének e fontos történelmi esemény szellemében történő reformjához. 1992 decemberében az ENSZ Közgyűlése elfogadta történelmi A/47/199 számú Határozatát, amelynek értelmében a New Yorkban végzett tevékenységek jelentős részét átadják a specializált ENSZ ügynökségeknek, többek között Genfnek és Bécsnek. Az ENSZ EGB-ben az átmeneti gazdaságú országok kormányzati politikájának megsegítésére kilenc regionális tanácsosi posztot hoztak létre, köztük, mint ipar- és technológiai politikai tanácsosként én is munkába álltam.
Az ENSZ EGB-ben 2005-ben az átmeneti gazdaságú országok részére rendezett első Ipari Szerkezetátalakítási Tanácsadói Műhelymunkán derült ki, hogy az országok többségének nincs semmilyen konkrét elképzelése, hogy hogyan kell a központi irányítású államilag irányított gazdaságokat elindítani a piacgazdaság útján és a magántulajdonon alakuló kis- és középvállalati szektorok kialakítását elkezdeni. Amint Dunja Pastizzi-Ferencic asszony, az ENSZ EGB helyettes végrehajtó főtitkára meghallotta, hogy az ENSZ-hez való csatlakozásom előtt rövid ideig a Középeurópai Kezdeményezés KKV Munkacsoport vezetője is voltam, megbízott azzal, hogy tanácsadói munkámat a 27 átmeneti gazdasági országokban kialakítandó KKV-szektorok problémáira koncentráljam és ország látogatásaimat ennek szellemében szervezzem. 1995 és 1998 között kidolgoztam a KKV-szektor kialakításának Integrált Fejlesztési Modelljét és a KKV-szektor értékelésének és egyes országokkal történő összehasonlításának analitikai eszközét: a KKV Fejlettségi Index-et. 2005-ben történt nyugdíjazásomig száznál több kormányzati misszióra került sor és több mint 20 nemzetközi magas-szintű és szakértői műhelymunkát szerveztem.
Ezek egyike a 2004. április 1-2-án Genfben megrendezett „Kis- és Közép-vállalkozások Jó Kormányzati Gyakorlata” műhelymunkája volt, amelyen a magyar delegáció javasolta, hogy hozzanak létre egy a közép- és kelet-európai egyetemek és főiskolák közötti együttműködéssel foglalkozó hálózatot, amelynek célja a térség vállalkozói kultúrájának és folyamatának kutatása, az egyes egyetemeken folyó vállalkozásoktatási programok fejlesztése, amennyiben lehetséges összehangolása és a legjobb gyakorlatok egymás részére történő bemutatása.
2004-2005 évekre lezárul egy történelmi szakasz, amely politikailag 1990-ben a közép- és kelet-európai átmeneti gazdaságú országokon végigsöprő rendszerváltoztatási hullámmal vette kezdetét és 2005-ig az érintett országok jelentős hányadának Európai Unióhoz történő csatlakozásával zárul. E történelmi szakasz folyamán a közép- és kelet-európai országok zöme a direkt tervutasításos gazdaságirányításról fokozatosan áttért a piacgazdaságra. 2005-ig ez az átalakulás gyökeresen lezajlott, bár a még fiatal piacgazdaságok, és azon belül a rövid múltra visszatekintő vállalkozók és vállalkozások kihívások elé néztek az európai piaci versenyben. Ebben a folyamatban rendkívül fontos szerepe van az oktatásnak abban, hogy az új piacgazdaságok vállalkozói fel tudjanak zárkózni a nemzetközi szintre és méltó versenytársai legyenek a hosszabb piacgazdasági múlttal rendelkező nyugat-európai partnereiknek. Alapvetően merült fel az igény, hogy a közép- és kelet-európai országok „kezdő vállalkozásoktatóit” – akik gyakran a korábbi marxista-leninista közgazdászoktatókból kerültek ki - össze kellene hozni, hogy egymás módszereit megismerve, egymás példáiból tanulva gazdagítsák saját vállalkozásoktatói gyakorlatukat.
A 2004-es Műhelymunka után az ENSZ EGB Titkárságról néhány közép-európai ország gazdasági és vállalkozásoktatással foglalkozó egyetemére kiküldött körlevélre kapott pozitív válasz alapján indult meg a Közép-európai Vállalkozáskutatással és Oktatással foglalkozó Egyetemek Hálózatának – az ERENET-nek – a szervezése. Az ERENET szó az angol EntREpreneuship NETwork – vállalkozói hálózat akronímja.



A felsőoktatási intézmények szerepe valamennyi közép- és kelet-európai országban kettős: egyrészt felelősek a jövő értelmiséget a legkorszerűbb üzleti, vállalkozási ismeretekre oktatni, másrészt nyitniuk kell a gazdaság szereplői felé és szerepet kell vállalniuk a működő vállalkozások iskolarendszeren kívüli, posztgraduális, tréning jellegű és egyéb képzések terén is.
2005. április 22-én a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett Vállalkozás Szakértői Értekezleten hat ország 12 egyetem képviselőinek és az ENSZ EGB regionális tanácsos részvételével aláírták az ERENET Hálózat alapításának deklarációját. Az aláíró határ menti egyetemek a horvát Eszék, a román Kolozsvár és Marosvásárhely, a szerb Belgrád, a szlovák Kassa és a szlovén Ljubljana vezető egyetemei. Magyarországot az alapító nyilatkozat aláírásánál a Budapesti Corvinus Egyetem, Miskolc, Pécs, Veszprém és Szeged egyetemei, valamint a Heller Farkas Főiskola vállalkozásoktatással foglalkozó egyetemi oktatói képviselték (a deklaráció teljes szövegét lásd a http://www.erenet.org/foundation_declaration.htm ottlapon).
A Hálózat létrehozásának fő kezdeményezői Dr. Szirmai Péter egyetemi docens, a Corvinus Egyetem Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet Igazgatója, és Dr. Szabó Antal, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság vállalkozáspolitikai és KKV-fejlesztési regionális tanácsosa voltak.
A Hálózat szándéknyilatkozat aláírói felismerték a kooperáció és koordináció kölcsönösen előnyös voltát, a vállalkozói kutatások hálózati összefogással történő végzésének előnyeit, a koordinált erőfeszítések révén létrejövő magas színvonalú tananyagok és kurzusok sikerességét.
A Hálózatnak jelenleg 170 tagja van 40 országból, és nemcsak Európából, de Kanadából, az USA-ból, Kínából és Venezuelából is. Az ERENET Hálózatot, mint páneurópai szervezetet felvette tagjai közzé a brüsszeli székhelyű Európai Kisvállalati Szövetség – European Small Business Alliance.



Az ERENET lényege egy kutatási és fejlesztési partneri kapcsolat létrehozása, amely nyitott hálózatként működik az együttműködő intézmények képviselői között. Az ERENET-nek nincs alapító okirata nemzetközi szerződés formájában. Nemzetközi jogi gyakorlat szerint ez egy ún. „unregistered contract” – nem-regisztrált szerződés típusú szervezet. A Tagok szuverén döntéseik alapján specifikus projektekben vesznek részt, egymás rendezvényeit támogatják, és hozzájárulnak a közös szellemi tőke gyarapításához a vállalkozás-fejlesztés, ezen belül kiemelten a KKV-k fejlesztése és oktatása terén.
A nemzetközi szervezet folyamatos működését és koordinálást a magyar tagszervezet vállalja. A magyar vállalkozáskutató és –oktató hálózat gesztora a budapesti Corvinus Egyetem Budapest Kisvállalkozás-fejlesztési Intézete. Itt működik az Állandó Titkárság. 2009-ben a Hálózat Délkelet-európai Titkársága a belgrádi Közgazdasági Tudományok Intézete lett. Az ERENET plenáris szervezet az Éves Közgyűlés, amelyben valamennyi tagunk jogosult részt venni. Az ERENET-nek fennállása óta négy közgyűlése volt. Az ötödik közgyűlést hazánk EU-s elnökségének ideje alatt, 2011 májusában tervezzük. A Hálózatnak van egy szűkebb tanácsa is folyóiratunk nemzetközi szerkesztő biztosság tagjaiból.
A létrehozott hálózathoz csatlakozhatnak felsőoktatási intézmények, valamint kutatók magánszemélyként. Tagdíj a hálózatban nincs, az érvényes tagi viszonynak azonban feltétele évente legalább egy tudományos kutatási eredménnyel (vagy eredeti, új publikációval) történő hozzájárulás a közös „szellemi” vagyonhoz. A díjmentes tagsági lehetőség jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Hálózat munkájában a gazdaságilag szegényebb délkelet-európai országok és a FÁK egyetemeinek és intézményeinek képviselői is részt vegyenek.
A tényleges tevékenységeket a Magyarországon működő hálózati modellnek megfelelően „osztott intelligenciával” végezzük, azaz különböző kutatási, fejlesztési és egyéb feladatok koordinálását, működtetését a hálózat bármely tagja vállalhatja, ha forrásai, kapacitásai ezt lehetővé teszik.
A Hálózat nyitott, ahhoz a régió bármely egyetemi tanszéke vagy annak dolgozója csatlakozhat.



• Közép- és kelet-európai vállalkozásoktató és -kutató nemzetközi hálózat létrehozása és együttműködésük szervezeti kereteink megteremtése a közös kelet-európai értékrend kialakítása és erősítése céljából.
• Rendszeres és folyamatos információcsere keretében tájékoztatják egymást tananyagaikról és kutatásaikról.
• Egyetemi oktatási programok közös kidolgozása, egyetemi oktatók cseréje, később diákcsere megteremtése.
• Közös kutatási projektek kidolgozása és indítása kihasználva a nemzetközi együttműködésben - EU és egyéb keretében – mutatkozó előnyöket.
• Műhelymunkákat, szemináriumokat, konferenciákat szerveznek vállalkozásfejlesztési és KKV-vonatkozású területeken, élve a kutatók személyes mobilitásának előnyeivel.
• Internet alapú rendszeres publikációs fórumot hoznak létre kutatási eredményeik cseréjére, dokumentálására és közzétételére nemzetközi szerkesztő bizottság irányításával.


Közép- és kelet-Európai értékrend

Az ERENET Hálózat kialakításának a szakmai érdekek mellett van egy messzebbmenő célkitűzése is, ez pedig a közép- és kelet-európai értékrend erősítése. Az elmúlt évszázadok során a nagyhatk meglehetősen szétzilált és egymást gyűlölködő nemzeteket hagytak hátra. Mária Terézia „Divide et impera” jelszava, az 1848-49-es szabadságharc, a Szarajevói merénylet, a Trianoni békediktátum, majd az I. és II. világháború borzi, végül Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése jól szemlélik ezt a folyamatot. A térség egyes országainak oktatói ezért szívesebben kerestek és még ma is keresnek partnert tengeren túlról és az öreg Európából, mintsem a szomszédból. Paradigmaváltásra van szükség ezen a téren is, és az ERENET Hálózat ennek élenjárója. Össze kell fognunk annak érdekében, hogy ne kezeljenek bennünket, közép- és kelet-európaiakat másodlagos polgároknak Brüsszelben. Nekem különösen kedves a 2006-ban Lech Kaczyński és Sólyom László elnökök által Győrött felavatott Lengyel-Magyar Barátság emlékmű. Ez csupán két egymásba kapaszkodó tölgyfa, de jól szimbolizálja Stanislaw Worcell még 1849-ben papírra vetett gondolatát: „Magyarország és Lengyelország két öröklétű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódnak és láthatatlanul egybefonódnak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele”. Ez vonatkozik az ERENET közép- és kelet-európai tagjaira is. Egymásra vagyunk utalva és csak akkor lehetünk sikeresek, ha tiszteletben tartjuk egymást és együttműködünk.



Tevékenységeink publikussá való tételére létrehoztuk a http://erenet.org című hon-lapunkat. A honlapot az Állandó Titkárság tudományos igazgatója és titkára szerkesztik.
A hon-lap tartzza az ERENET bemutatását, a tagok felsorolását név és intézmény szerint, információt a titkárságról, az ERENET programjait, kiemelt vállalkozáspolitikai cikkeket, régiókról készített KKV jelentéseket, a KKV szektorról különböző nemzetközi szervezetek által elfogadott deklarációkat és link-eket.
A honlapunkat havonta átlagban 5-10ezren nézik. A napi látogatottság átlagban 30 hit.



Az ERENET Hálózat 2006-ban létrehozta negyedévente megjelenő Internet alapú folyóiratát: az ERENET PROFILE-t. Folyóiratunk célja tagországaink vállalkozásoktatási programjainak, filozófiájának és legjobb gyakorlatának, a térség nemzeti és egyes országokon belüli regionális vállalkozáspolitikai célkitűzések bemutatása. Áttekintjük negyedéves bontásban a legfontosabb eseményeket, bemutatjuk azok határozatait és állásfoglalásait, különös tekintettel azokra, amelyeken ERENET tagjaink is részt vettek. Rövid portrét mutatunk be tagjaink intézményeiről és az európai, valamint a vállalkozók érdeklődésére számot tartó szervezetekről. Felhívjuk a figyelmet a jövőben vállalkozásfejlesztési és KKV-orientáltságú eseményekre és könyvismertetést is tartunk az olvasóinkat érdeklő témákban.
Az ERENET PROFILE nemzetközileg regisztrálva van az ISSN (International Standard Serial Number) Hálózatban. Azonosító kódja: 1789-624X.
2008-ban az első tíz szám megjelenésekor készítetünk egy nyomtatott válogatásgyűjteményt „4E – Entrepreneurship in Eastern European Economy” címmel. Ez év szeptemberében jelent meg a huszadik számunk. Valamennyi számunk letölthető honlapunkról a http://www.erenet.org címről.
Huszadik számunk 2010. szeptember végén került fel a világhálóra. Az ERENET következő, ötödik közgyűlésére tervezzük egy újabb válogatásgyűjtemény kiadását.
Az Egyesült Államok Kongresszusának Könyvtára levelében az egyik legjobb térségbeli vállalkozás és KKV-fejlesztési folyóiratnak nevezte.




Az ERENET céljával összhangban, az alábbiakban négy projektet mutatok be, amelyet az elmúlt években közösen végeztünk:


http://www.erenet.org/program/minutes.htm

A projekt célja üzleti inkubátorok legjobba gyakorlatának összegyűjtése volt átmeneti gazdaságú országokban és FÁK országokban, azok összehasonlítása és irányelvek kidolgozása új inkubátorok létrehozásához. A projektben résztvevő országok:
Közép-Európából: Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia;
A Balkán régióból: Törökország
FÁK országokból: Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna
A projektet a Norvég Technológiai Intézet Tudományos és Ipari Kutatási Alapítványa: a SINTEF finanszírozta az ENTRANSE program keretében.
A project keretében az ERENET egységes kérdőívet dolgozott fel és azok kitöltésére illetve az egyes országtanulmányok elkészítésére nemzeti szakértőket kért fel. A tanulmányok kiértékelését a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalati-fejlesztési Intézet doktorandusz hallgatóival és a Lengyel Business és Innovációs Központok Szövetségének volt elnökével és a Lengyel Business Inkubátorok Szövetségének elnökhelyettesével készítettük, ami alapján 2006. június 23-án Budapesten Műhelymunkát tartottunk.
A Műhelymunkáról készített részletes összefoglalót és a műhelymunka előadásait közkinccsé tettük az ERENET honlapján. Ez az oldal az egyik legkeresettebb Internetes információforrás a mai napig.


http://www.ekf.tuke.sk/ivf/

A Nemzetközi Visegrád Alap finanszírozásában 2008. szeptember 1-től egy 22 hónapi tartó projektet indítottunk. A projekt célja egy közös oktatói és kutatói alhálózat létrehozása a V4 és szomszédos országok tanárai között. A fő kutatási terület beruházás, bank szektor és üzleti tanulmányok volt. A projektet a kassai Műszaki Egyetem Közgazdasági Kara koordinálta Dr. Renáta Vokorokosová irányításával. Résztvevő intézmények:

• Pozsonyi Gazdasági Egyetem, Népgazdasági Kar. Koordinátor: Dr. Eva Horvátová
Honlap: http://nhf.euba.sk/
• Sziléziai Egyetem Opaván, School of Business Administration. Koordinátor: Dr. Marian Lebiedzik, Honlap: http://opf.slu.cz/
• College of Social and Administrative Affairs, Havířov, Koordinátor: Dr. Stanislav Polouček, CSs., Honlap: http://www.vsss.cz
• University of Pardubice, Faculty of Economics and Administration, Koordinátor: Ilona Obršálová,
• Czestochova University of Technology, Faculty of Management, Koordinátor: Dr. hab. inż. Janusz Grabara, Honlap: http://www.pcz.pl
• Miskolci Egyetem, Gazdasági Kar, Koordinátor: Karajz Sándor
Honlap: http://www.uni-miskolc.hu, és
• Union University of Belgrade, Belgrade Banking Academy, Koordinátor: Dejan Eric professzor, Honlap: http://www.ien.bg.ac.yu/bba


A project során a résztvevő intézmények új oktatói módszerekkel ismerkedtek meg, többek között a távoktatással és e-learning-el, valamint meglátogatták egymás karait és megállapodtak a további együttműködésben is.



2007 közepén az ERENET a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem Gazdasági, Jogi és Államigazgatási Kar égisze alatt EDARO néven elindította „Vállalkozásoktatások összehasonlítása – benchmarking-ja – kiválasztott EU és Észak-Amerikai országokban” című projektjét. A projekt célja volt, hogy az összegyűjtse a közel száz román egyetem vállalkozásoktatási gyakorlatát, valamint a régi, új és társult EU-tagországok, valamint Amerika legjobb vállalkozásoktatási módszertanait és programjait. A kutatás célja a tudás és innováció, a vállalkozás, a fenntartható fejlődés alapján működő oktatási komponensek feltárása annak érdekében, hogy Romániában is létrejöjjön egy korszerű vállalkozásoktatói alaptanterv és módszertan. A projekt egyik mérföldköve a 2008 júniusában Marosvásárhelyen rendezett ICELM3 Nemzetközi Konferencia volt. Ezen bemutattuk az öreg és új EU tagországok vállalkozásoktatási gyakorlatát és kitekintettük a vállalkozásoktatásra a Közel-keletre és Amerikára is. A Konferencián az ERENET tudományos igazgatója által moderált Kerekasztal megbeszélésen megfogztuk egy Romániában bevezethető vállalkozásoktatás Bachelor programot és annak lehetséges körvonalát (értsd: tantárgyait)
2008 és 2009 között az Európai Bizottság finanszírozta az Európai Vállalkozásoktatás Projektet ugyancsak a Petru Maior Egyetem irányítása alatt Dr. Szabó Zsuzsanna Katalin dékán vezetésével. A projektben a Fachhochschule Frankfurt am Main – University for Applied Science (Németország), Université de Strasbourg IUT Louis Pasteur Schiltigheim (Franciaország), Miskolci Egyetem, Kassai Műszaki Egyetem (Szlovákia) és a Petru Maior Egyetem vettek részt. A nemzetközi tanári team hat harmonizált vállalkozásoktatási tankönyvet készített el az alábbi címekkel:
1) Fenntartható fejlődés és üzleti lehetőségek (Sustainable Development and Business Opportunities);
2) Vállalkozói kreativitás és innováció menedzsment (Entrepreneurial Creativity and Innovation Management);
3) Vállalkozás (Entrepreneurship);
4) Üzleti tervezés (Business Planning);
5) Kisvállalatok irányítása (Small Business Administration); és
6) Üzleti angol nyelv (English for Business).
Ezek a tankönyvek a projektben résztvevő egyetemeken elérhetőek.
Fentieken túlmenően Szabó Antal és Szabó Zsuzsanna szerkesztésében elkészítettük a Vállalkozói oktatás összehasonlító tanulmánya (Comparative Study of Entrepreneurial Education) c. kéziratot, amelyet a napokban adott ki a kassai Műszaki Egyetem.



2009-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központja az ERENET kutatóhálózat szellemi bázisára támaszkodva azt vállalta, hogy egy részletes és áttekintő, empirikus adatfelvételre építő vizsgálattal feltárja a gazdasági válság után kialakult magyarországi helyzetet, sajátosságokat, ugyanakkor összegyűjti az információkat, szakértői országtanulmányok formájában a térség néhány országából. A kutató munkát az egyik nagy magyar pénzintézet rendelte meg, amely a térségben is számottevő befolyással rendelkezik. Nyolc országban van érdekeltsége, fiókjai, ezért érdekelt abban, hogy stratégiájának továbbfejlesztése érdekében információt gyűjtsön a globális válság helyi megjelenéséről, sajátosságairól. A kutatásba Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Ukrajna témát jól ismerő szakértőt kértünk fel, mindannyian az ERENET tagjai.
A kutatás témája, címe: „Kisvállalkozások reakciója, védekezési mechanizmusai a nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság stressz-tényezőivel szemben a közép-kelet-európai régió egyes országaiban”
A kutatás megállapította, hogy a kelet-európai országokat a válság jelentős mértékben sújtotta, különösen az export orientált gazdaságokat nemzeti fizetési eszközeik jelentős devalválása miatt. Felerősödött a recesszió és a gazdasági válság sokkal súlyosabb és kiterjedtebb, mint az a „kincstári optimizmussal” rendelkező politikusok és kormányzati gazdasági kutatóintézetek prognosztizálták. A gazdasági válság különösen súlyosan érintette a KKV-szektort, ahol az eleve gyengébb pénzügyi helyzetük miatt és rendelések hiánya miatt tömegesen mentek csődbe. Az egyes országok más-más mértékben segítették a szektor túlélését és a hatás következményeinek csökkentését.



Az ERENET céljai és tevékenységi köre között szerepel, hogy Műhelymunkákat, szemináriumokat, konferenciákat szerveznek vállalkozásfejlesztési és KKV-vonatkozású területeken. Ezek közül a fentiekben bemutatott Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezettel és a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemmel rendezett műhelymunkákon kívül néhány rendezvényt kiemelünk. Ezek a következőek:
„Emberi erőforrásokra fordított beruházás és tudás növelése jobb oktatás révén – EU-s tapasztalatok” Kerekasztal
2006. október 6-án rendeztük Zágrábban az eszéki J.J. Strossmayer Egyetemmel közösen a 3. Horvát Vállalkozók Európai Napja program keretében. A főbb előadásokat és a kerekasztal fő megállapításainkat http://www.erenet.org/publications/profile4.pdf).
Című honlapunk tartzza.
Budapesti Kerekasztal “Hogyan váljunk sikeres és szociálisan felelős vállalkozókká”
2006. november 10-én rendeztük a Magyar Tudományos Akadémián a Tudomány és Művészet Európai Akadémia Magyar Szekciójával, a Budapesti Corvinus Egyetemmel, a Közép- és Délkelet-Európai Innovációs Terület Konzorciummal és a Magyar UNESCO Bizottsággal közösen. A kerekasztalon a résztvevők négy kérdéssel kapcsolatban fejtették ki véleményüket:
1. Hogyan váljunk sikeres vállalkozóvá?
2. Ki a szociálisan felelős vállalkozó?
3. Fiatal, kreatív és innovatív vállalkozók.
4. Tanulságok a sikeres fiatal és szociálisan felelős vállalkozóktól.
A kerekasztal záródokumentumát eljuttattuk Sólyom László, köztársasági elnök úrhoz.



A Műhelymunkát 2008. november 8-án rendeztük Londonban az UCL Egyetem Szláv és Kelet-Európai Tanulmányos Iskolájában. A műhelymunkán ERENET Hálózatunk angol tagozata jeleskedett, de kiváló előadást tartott örmény tagunk is a jereváni Gazdasági Minisztérium KKV-igazgatójával közösen.



A 2008. december 4-5 között rendezett konferenciát az ERENET dél-kelet európai főhadiszállásán rendezték: a belgrádi Gazdasági Kutató Intézetben. A konferenciát népes ERENET delegáció tisztelte meg előadásaival és jelenlétével. Valamennyi Jugoszlávia felbomlása után keletkezett utódállam vezető közgazdászai képviseltették magukat. Az Intézet változatlanul Dél- Kelet Európa vezető gazdasági kutatóintézete.



2009. június 4-5-én rendeztük a krakkói Gazdasági Egyetem Európai Tanulmányok és Vállalkozás és Innováció Osztályok és az ERENET közreműködésével az első lengyel családi vállalkozásokkal foglalkozó nemzetközi konferenciát. Az eseményen húsz ország negyven előadója szerepelt. A konferencia eredményeként két angol nyelvű könyv is született.



Az Európai Kisvállalatok és Vállalkozási Tanács (ECSB) és az ERENET 2009. november 23-án a Budapesti Corvinus Egyetemen a 23. RENT Konferencia előtti napon rendezte Előkonferenciáját, amelyen a gazdasági válság idején alkzott vállalkozáspolitikákat tekintették át. A RENT Konferenciákon való részvétel meglehetősen drága. Az ECSB ezeken a konferenciákon gyűjti titkársága fenntartási költségeit. Az Előkonferencia célja az volt, hogy az ERENET tagok és közép- és kelet-európai résztvevők térítésmentes cserélhessék ki gondolataikat. Az ERENET tagjaiból szervezett „Vállalkozást segítő politikák Közép- és Kelet-Európában” tárgyú kerekasztalt igen nagy érdeklődés követte. Azon 35 ország mintegy 60 szakértője vett részt.



1. European Small Business Alliance (ESBA) - Európai Kisvállalatok Szövetsége
http://www.esba-europe.org/

Az ESBA egy pártoktól független vállalatokkal és önfoglalkoztatókkal foglalkozó lobby szervezet brüsszeli székhellyel. Az ESBA valamennyi EU KKV érdekében fejt ki tevékenységet az Európai Bizottság felé. Tina Sommer az ESBA elnöke 2006. októberi levelében értesítette az ERENET Titkárságát, hogy az ESBA 2006 szeptemberében Amszterdamban tartott Bizottsági ülésén az ERENET-et mint Pán-európai szervezetett felvették tagjai közzé. Ennek következtében az ERENET hangja eljut az Európai Bizottság felé. Legutóbb például a Kisvállalati Törvény felülvizsgálatában fejtettük ki véleményünket.
Az ESBA és ERENET rendszeresen cserél információt vállalkozás- és KKV-fejlesztési kérdésekben. Az ESBA hírlevele eljut valamennyi tagunkhoz, így azok első kézből tájékozódva vannak az EU-s KKV ügyekről.
Az ERENET közreműködésével került kapcsolatba és azóta tagságot is szerzett Horvátországból, Szerbiából és Szlovéniából. Segítettünk az ESBA lengyelországi missziójának előkészítésében is.
Minthogy az ESBA elnöke egyúttal a 280ezer tagot számláló angol Kisvállalati Szövetség – Federation of Small Business – elnöke is, 2007-tól az ERENET képviselője tiszteletbeli résztvevője az angol eves kisvállalati kongresszusnak.
Sajnos, anyagi forráshiány miatt az ESBA Bizottsági Üléseket csak korlátozva tudunk részt venni, ez akadálya a hatékony együttműködésnek.

2. Permanent International Secretary of the Organization of the Black Sea Economic Cooperation (PERMIS BSEC) and the Turkish Representative of the Konrad Adenauer Foundation (KAS) – Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet Állandó Nemzetközi Titkársága és a Konrád Adenauer Alapítvány Török Képviselete

http://www.bsec-organization.org/ és http://www.kas.de/tuerkei

A 12 országot tömörítő Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Szervezet – BSEC - 1992-ben jött létre a Boszporuszi Megállapodás nyomán. Az Állandó Nemzetközi Titkárság 1994 óta működik. Megalakulását követően az ERENET tudományos igazgatója, mint az ENSZ EGB regionális tanácsosa segíti a szervezet és tagországok KKV-politikájának kialakulását. 2005-től a korábbi szerepkört megtartva a szervezet kérésére, mint ERENET képviselője vesz részt a munkákban. 2007-től az ERENET elismerést kapott mindkét szervezettől és a mi tagjaink készítették el az Isztanbulban rendezett Műhelymunka alapdokumentumát „Vállalkozás és KKV Fejlesztés a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Régióban” c. dokumentációt, amit annak megtárgyalása és véglegesítése után valamennyi BSEC Kormány, mint útmutató anyagot megkapott.
A 2007-es műhelymunka óta az ERENET a következő további KKV-orientált műhelymunkák előkészítésében és megrendezésében vett részt:
2008 június Moszkva Szociálisan felelős vállalkozók és KKVk
2009 április Isztanbul Ifjú vállalkozók fejlesztése
2009 október Kisinyov Női vállalkozók és KKVk
2010 május Tirana KKVk a globális gazdasági válságban
2010 október Belgrád KKVk vállalkozásoktatása
A legutóbbi belgrádi műhelymunka alkalmából Traian Chebeleu nagykövet, a PERMIS BSEC általános főtitkárhelyettese és Jan Senkyr, a KAS törökországi képviselője felkérték az ERENET-et, hogy nyújtsunk segítséget a 2011 júniusára tervezett következő magas szintű műhelymunkára és ERENET tagjaink közreműködésével készítsük el a 12 BSEC tagország egységes KKV-szektor elemzését és dolgozzunk ki javaslatok az egyes nemzeti szektorok jövőbeli fejlesztésére.



Az ERENET megalakulásakor kiemelt fontosságúnak tartottuk, hogy a különböző főiskolákon és egyetemeken tevékenykedő hazai értelmiséget összehozzuk. Az alakuló ülést megelőző hazai konzultáción az egyetemek képviselői elmondták, hogy komoly szakmai nézeteltérés van a vállalkozásoktatással foglalkozó tanárok között. Ez a nézeteltérés látható volt a Reformbizottság kis- és középvállalatok helyzetének javítására tett gazdasági javaslatok 2009. januári vitájában.

2010 októberére elértük, hogy az ERENET Magyar Tagozatának 36 tagja van és tagjaink többek között 15 főiskolát és egyetemet, a Magyar Tudományos Akadémiát és két jelentős országos KKV érdekképviseleti szervezetet (Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorciuma és a Kis- Közép- és Agrárvállalkozók Országos Szolgáltató Egyesülete) képviselnek.
A mikro-, kis- és középvállalkozási (továbbiakban KKV) szektor a hazai gazdasági élet meghatározó eleme. Annak működési jellemzői, versenyképessége kihat a magyar gazdaság teljesítményére, és meghatározó módon befolyásolja a foglalkoztatást. A kilencvenes évek elején lezajlott változások következtében a KKV-k száma folyamatosan növekedett, és jelenleg ez a szektor adja a hazai vállalkozások 99%-át. A kis- és középvállalkozások a magyar GDP több mint felét állítják elő, miközben a hazai foglalkoztatottak kétharmada ebben a szektorban tevékenykedik.
Az ERENET egyik kiemelt feladatának tekinti, hogy figyelemmel kíséri a hazai KKV-szektor helyzetét, összehasonlítja Közép-Európa és az EU országaival, és konszenzus alapján ajánlást dolgozzon ki a mindenkori kormány számára.
Az ERENET Magyar Tagozata 2010. március 27-én a győri Széchenyi István Egyetemen „Hazai KKV politika – Értékelés és lehetséges kitörési pontok” c. Műhelymunka keretében értékeltük a jelenlegi helyzetet, megvitattuk a szükséges változtatási irányokat, és a 2010.-es áprilisi választások után megalakuló magyar kormány részére pártpolitikai céloktól mentes fejlesztési irányokat javasoltunk. Az ERENET Magyar Tagozata megállapítottak, hogy új kormányzati kis- és középvállalkozói politika szükséges, amelynek fő irányait hosszas előkészítés, vita és egyeztetés sorozat után az ún. Győri Nyilatkozatban fogadtuk el. Ennek fő pontjai az alábbiak:



Az ERENET - Magyar Tagozata az 2010. áprilisi választások után megalakuló magyar kormány részére egy tízpontos fejlesztési irányokat javasolt. A fő fejlesztendő irányok az alábbiak:
• A KKV-k adminisztratív terheit csökkenteni kell.
• Adó- és járulékrendszer területén átgondolt és átfogó változtatásokat javaslunk.
• Ki kell dolgozni az innovatív és versenyképes induló vállalkozások új támogatási rendszerét.
• A vállalkozói kultúrát népszerűsíteni, a vállalkozói készséget és ismereteket erősíteni kell.
• A vállalkozások számára biztosítani kell az esélyegyenlőséget, tulajdoni formára, méretre és egyéb jellemzőkre tekintet nélkül.
• A KKV-k pénzügyi és támogatási rendszerének nem piackonform elemeit át kell alakítani.
• Fontos a vállalkozói társadalom megteremtését. Ennek érdekében nagyobb mértékben szükséges támogatni a köz- és felsőoktatásban a vállalkozói kultúra erősítését és a vállalkozói ismeretek oktatását.
• A kormányzati KKV-politika legyen átlátható, stabil és hosszútávon kiszámítható.
• A szerteágazó és nagyszámú KKV-fejlesztési infrastruktúra összehangolására és tevékenységük eredményességének növelésére létre kell hozni megfelelő jogkörrel egy Nemzeti Kisvállalkozás-fejlesztési Ügynökséget.
• Erősíteni kell a rendszeres társadalmi párbeszédet a KKV-szektor képviselői, a gazdaságpolitikai döntéshozók és a nem gazdasági közösségek között
A Győri nyilatkozatot átadtuk Orbán Viktor miniszterelnök úrnak és Matolcsy György gazdasági miniszter úrnak. Javaslatunkat a Kormány nevében Bencsik János energiaügyi és otthonfejlesztési államtitkár köszönte meg.



A fennállásának fél évtizedét ünneplő Közép-európai Vállalkozáskutatással és Oktatással foglalkozó Egyetemek Hálózat – az ERENET egyre növekvő szerepet tölt be a közép- és kelet-európai vállalkozásoktatók és –kutatók párbeszédében, együttműködésében. Hálózatunk nyitott és várjuk érdeklődő egyetemi és nem egyetemi szakemberek csatlakozását.



Nyugzott ENSZ tanácsos
az ERENET tudományos igazgatója

2010-12-09

Ügyfélkapu

Regisztrált felhasznákók számára

Társ oldalak

www.mvfportal.hu
www.credinfo.eu/www.credinfo.hu