2017-10-21

Új adónem: a kisvállalati adó

2013.január 1-től jövedelemadóként választható a KATA mellett a KIVA is. Az előbbit általában a mikrovállalkozások választhatják személyi jövedelemadó helyett, míg ez utóbbit azok a társasági adó hatálya alá tartozó kisvállalkozások, akiknek kedvezőbb a pénzforgalmi eredményük alapján adózni. Az előző cikkem bemutatta a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA), most a kisvállalati adó részletezésére kerül sor.


A kisvállalatok számára a 2013-ban bevezetett adónem a társasági adót, a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást váltja ki. Lehetővé teszi a pénzforgalmi szemléletű adózást: csak a ténylegesen befolyt árbevételek és a pénzügyi teljesítésre kerülő ráfordítások különbözete után kell fizetni a jövedelemadót. Ez a szemlélet hozzájárul a kisebb vállalkozások likviditási egyensúlyának megteremtéséhez is.


A választhatóság feltételei: az adóévet megelőző évben
a. az átlagos statisztikai állományi létszám nem haladhatja meg a 25 főt,
b. a mérlegfőösszeg, valamint az elszámolandó bevétel nem haladhatja meg az 500 millió forintot.
c. a folyamatos működés kritériumaként előírás: adószám nem volt törölve/felfüggesztve 2 éven belül.


a. már működő vállalkozás elektronikus úton jelenti be az erre szolgáló formanyomtatványon az adónem választását az adóévet megelőző év december 20-ig,
b. újonnan létrejövő vállalkozás a társasági szerződés okiratba foglalását követő 30 napon belül.



A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások számviteli beszámolója tartzza az eredménykimutatást. A KIVA alanyok azonban nem a számviteli előírások alapján határozzák meg az adózás előtti eredményt, hanem a pénzeszközök állományváltozásából kiindulva u.n. pénzforgalmi eredményt mutatnak ki, amelyet megnövelve a személyi jellegű kifizetésekkel képeznek kisvállalati adóalapot. Emellett itt is szerepelnek adókorrekciós tételek, amelyeknek az a szerepe, hogy megtisztitsa a pénzügyi eredményt a vagyonváltozással kapcsolatos pénzmozgástól. Ezért a kivülről bevont pénzeszközök csökkentik (pl.hitelfelvétel), a kihelyezett pénzeszközök növelik (pl.hitel törlesztés, osztalékfizetés) az adóalapot.
Nem a vállalkozás érdekében felmerülő pénzkiadások is növelik a pénzforgalmi eredményt (pl. térítés nélküli eszköz átadás, bírság, készlethiány).
Az elhatárolt veszteséget - hasonlóan a társasági adó szabályaihoz - 10 év alatt egyenlő részletekben érvényesítheti csökkentő tételként a kisvállalati adóalap meghatározásakor.

Tehát a számítás menete a következő:
1. Pénzeszközök tárgyévi összege
2. Pénzeszközök előző évi összege
3. Pénzforgalmi eredmény (1.-2.)
4. Személyi jellegű kifizetések
5. Pénzforgalmi eredményt módosító tételek
6. KIVA alapja (3.+4.+-5.)
Fontos szabály, hogy az adóalapja nem lehet kevesebb, mint a járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összege. Tehát hiába lenne a pénzforgalmi eredmény nulla, esetleg negatív a módosító tételek miatt, akkor is fizet KIVÁt az adóalany. Mégpedig a járulékalapját a tagnak kifizetett minimálbér 112,5%-val kell figyelembe venni (személyes közreműködés ellenértéke).


Az adóalap meghatározása után kiszámítjuk a KIVA-t a lineáris adókulcs segítségével. Bár a társasági adókulcsa 10%-os mértékű, ne feledjük el, hogy a KIVA alanya nem fizet a tagok személyes közreműködése ellenértéke után 27%-os szociális hozzájárulási adót és 1,5%-os szakképzési hozzájárulást.



Az adóbevallás szabályai megegyeznek a társasági adó bevallással: adóévet követően május 31-ig köteles megállapítani és bevallani. A KIVA esetében az adóév megegyezik a naptári évvel. Ha év közben szűnik meg az adóalanyiság, akkor a bevallást az 5. hónap utolsó napjáig kell benyújtani.
Adóelőleg fizetési kötelezettsége havonta esedékes 1 millió forintot meghaladó összeg esetén, egyéb esetben negyedévente (tárgyhót/tárgy negyedévet követően 20-áig).


A kisvállalkozásnak nincs felmentése a magánszemély részére juttatott osztalékjövedelem személyi jövedelemadójának levonása alól. A tőkejövedelmek adókulcsa 16%, amit a kifizető állapít meg, és a levont jövedelemadót befizeti a költségvetésnek. Egészségügyi hozzájárulás is elszámolandó, ha a magánszemély által megfizetett egészségbiztosítási járulék nem érte el a 450 ezer forintot. Ebben az esetben az EHO 14%-ban terheli a bruttó osztalékot.

2013-03-25

Ügyfélkapu

Regisztrált felhasznákók számára

Társ oldalak

www.mvfportal.hu
www.credinfo.eu/www.credinfo.hu