2017-08-17

Hogyan adóznak a nappali tagozatos hallgatók?

A diákok jelentős része közép-és felsőfokú tanulmányai mellett munkát vállal. Vannak akik jövedelemszerzés céljából teszik ezt, de fontos érv a szakmai tapasztalat szerzése, ami az iskolapadokból kikerülő tanulókat eleve jobb pozicióba helyezi a munkaerőpiacon. Célszerű ezért áttekinteni a foglalkoztatási formákat és az ehhez kapcsolódó adózási szabályokat mielőtt valahol munkát vállalnánk. A cikkben olvashatunk a munkaviszonyban, a munkaviszonyon kívüli foglalkoztatási jogviszonyokban, valamint vállalkozóként hogyan lehet jövedelemre szert tenni és milyen adó-és járulékfizetési kötelezettség terheli a bruttó kifizetéseket.


Azok a diákok aki tanulmányaik mellett dolgozni szeretnének, közép-és felsőfokú intézmények nappali tagozatán tanulnak. Előfeltétele a munkavállalásnak a 16. életév betöltése (Munka törvénykönyv előírása), de iskolai szünetben már elég a 15. év is. Bármilyen foglalkoztatási forma létesítéséhez szükséges, hogy a tanuló rendelkezzen adóazonosító jellel, igénylőlapja letölthető a NAV adózási honlapjáról (www.nav.hu) ingyenesen.
Önálló vállalkozást létrehozni csak 18. életévet betöltött, általában felsőfokú intézmény hallgatójaként lehetséges. Egyéni vállalkozás alapítása a felnőttkor küszöbén még nem igazán elterjedt jövedelemszerzési forma a tanuló ifjúság körében Magyarországon, de egyszerűsége és kedvező adózási gyakorlata miatt mindenképp ajánlott azok számára, akik elhivatottságot éreznek a vállalkozási ötletük megvalósítása iránt.
Egyéni vállalkozóként a kormányablaknál kell elektronikusan regisztrálnia magát a kezdő vállalkozónak (www.ügyfélkapu.hu), ez a bejelentkezés is ingyenes. A személyes adatokon kívül a vállalkozó tevékenységi körének és székhelyének megnevezése fontos. Társas vállalkozás létrehozása is számításba jöhet, ha vannak olyan üzlettársak (esetleg családtagok), akik partnerei lehetnek a fiatal vállalkozónak. Itt azonban számításba kell venni, hogy bonyolult szervezeti formáról van szó, ezért a jogszabály a gazdasági társaságok létrehozását ügyvédi ellenjegyzéshez köti. Emellett a bt. kkt. vagy a kft. működése induló tőkét és bizonyos vállalkozási tapasztalatot is igényel, ezért akkor ajánlható, ha a tagok rendelkeznek ezen feltételekkel.


Hogyan csoportosíthatók a tanulók által elérhető foglalkoztatási formák?
2.1. Az első csoportba tartozik a munkaviszonyban végezhető, valamint a munkaviszonynak nem minősülő egyéb munkavégzés. Konkrétan a következő esetei lehetnek a foglalkoztatásnak:
a.munkaviszony
b.munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (megbízási szerződéssel)
c.egyszerűsített foglalkoztatás
2.2.Önálló tevékenység keretében történő munkavégzés
a.egyéni vállalkozás
b.társas vállalkozás
2.3.Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka
2.4.Szakmai gyakorlat keretében tanuló szerződéssel/hallgatói szerződéssel együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés

!
3.1. A foglalkoztatás legtipikusabb esete, amikor munkaszerződés keretében történik a tanulók alkzása. A személyi jövedelemadóról szóló törvény nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkabére ugyanúgy nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, mint bármely munkavállalóé. A jövedelem teljes egészében adóalap, amely után 16% szját (személyi jövedelemadó) kell a munkáltatónak megállapítani és adóelőlegként levonni.
A közép-és felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytató hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (Társadalombiztosítás ellátásaira vonatkozó törvény). Ez alapján a munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló biztosítottá válik és jogosultságot szerez a teljes körű egészségügyi ellátásra (természetbeni és pénzbeli). A tanulónak kifizetett bér járulékalapot képez, ami után 8,5% egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és 10% nyugdíjjárulékot kell megállapítani és befizetni. A járulékokat nem a tanulóknak kell megállapítani, hanem a munkáltatónak kell levonni, bevallani és átutalni az adóhatóság felé, a tanulóknak ezzel kapcsolatban kötelezettsége nincs.
3.2.Megbízási szerződéssel történő foglalkoztatás.
Személyi jövedelemadó szempontjából lényeges eltérés van a munkaszerződéssel történő foglalkoztatáshoz képest: mivel a megbízási díj önálló tevékenységből származó jövedelem, ebből következik, hogy lehetőség van az adóalap megállapítására kétféle módon is. Számlákkal igazolva, tételes költségelszámolással illetve 10% költséghányad levonásával bizonylat nélkül. Ez utóbbi egyszerűbb, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bevétel 90%-át tekintjük adóalapnak, ami után a kifizető megállapítja és levonja a 16% személyi jövedelemadó előleget.
A tanulónak az adóalap megállapításának módjáról kell csak nyilatkoznia a kifizető felé (érdemes ilyenkor mérlegelni az esetleges költségszámlák felhasználásának lehetőségét az adófizetési kötelezettségünk csökkentésére!).
A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem jelenti automatikusan a biztosítottá válást. Feltétele: a díjazás mértéke elérje a tárgyhó első napján érvényes minimálbér összegének 30%-át, ami jelenleg a 101.500 forint után 30.450 forint. Ha a biztosítási jogviszony létrejön, akkor a tanuló 10% nyugdíjjárulékot és 7% egészségbiztosítási járulékot fizet (itt nincs 1,5% munkaerő-piaci járulék). A járulékot itt is a kifizető vonja le, vallja be és utalja. Ha nem érte el a díjazás mértéke a fent említett összeget, akkor az egyéni járulékok levonására nem kerül sor.
3.3.Egyszerűsített foglalkoztatás.
Munkaviszony keretében mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára, valamint alkalmi munkára lehet határozott idejű szerződést kötni. A szabályozás egyszerűségét az jelenti, hogy a munkáltató fizeti a foglalkoztatással járó közterheket (alkalmi munka esetén 1000Ft/nap és idénymunkára 500Ft/nap), a munkavállaló diákot nem terheli semmi (nincs szjaelőleg, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék). Csak akkor kell személyi jövedelemadó bevallást tenni az adóévet követő május 20-ig, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb napibér szorzatát.
3.4.Egyéni vállalkozás
Nevezhető önfoglalkoztatásnak is, mivel a vállalkozó saját nevében és kockázatára, nyereség-és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen végez termelő és szolgáltató tevékenységet. Itt tehát nem alakul ki függőségi viszony a foglalkoztató és a hallgató között, a piaci igények diktálják a feltételeket. Éppen ezért ne kezdjen senki úgy vállalkozásba, hogy nem méri fel saját szakmai készségeit, vállalkozási képességeit. A vállalkozás sikerében kulcsszerepe van a vállalkozó személyének, akinek fontos a siker, képes célokat kitűzni, azért teljes bedobással dolgozni, szereti a függetlenséget, képes gyors döntéseket hozni, optimista, magabiztos, kitartó, jó a kudarctűrő képessége, realitás talaján él, jó a probléma megoldó képessége....(és még folytathatnám a sort!). Bár az elvárások nagyok a vállalkozóval szemben, mégis ajánlom a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak a munkavégzés ezen formáját, mert aki belevág felvértezi magát olyan képességekkel, amit későbbiekben az élet bármely területén hasznosítani tud.
Nézzük meg ezután az adózási konstrukciókat!
Milyen választási lehetőséget kínál fel a jogalkotó:
megállapítja adóalapját - éves bevétel csökkentve a tevékenység költségeivel -, amely után 10% vállalkozói jövedelemadót fizet. Az adó levonása után fennmaradó összeg a vállalkozó osztalékalapjának minősül, ezért ezt még terheli a 16% osztalékadó és a 14% egészségügyi hozzájárulás. Ez esetben nincs járulékfizetési kötelezettség, mivel nem számolt el saját magának "vállalkozói kivétet". Ez az összeg képezné a szociális hozzájárulási adó, valamint a már korábban említett egyéni járulékok alapját.
: az szja törvény határozza meg az elszámolható költséghányad mértékét, így a vállalkozó döntésétől függően az adóalap a bevétel meghatározott százaléka lesz (nem kell a költségeit nyílvántartani, csak a bevételt), ami után 16% átalányadó fizet. Ebben az esetben az adóalap járulékalapot is képez, kiszámítandó a 27% szociális hozzájárulási adó, a 10% nyugdíjjárulék, valamint a 7% egészségbiztosítási járulék is.
(EVA) 37%-os mértéke nem igazán kedvező, sőt az induló vállalkozás 2 évig nem is választhatja, ezért a részletektől eltekintünk.
(KATA): tekinthető a legegyszerűbb konstrukciónak, mivel havonta 50 ezer forint adótétel befizetésével letudható a jövedelemadó és a járulékok teljes köre. Évi 6 millió forint bevételig alkzható és a kezdő vállalkozások is élhetnek vele. Nem igényli különböző nyilvántartások vezetését, az adóbevallást (csak évente egyszeri nyilatkozatot az éves bevételről tárgyévet követő február 25-ig).
Az egyéni vállalkozás előnye a társas vállalkozással szemben többek között az is, hogy lehet szüneteltetni a tevékenységet: például vizsgaidőszakban, vagy ha nincs megrendelés. Ilyenkor mentesül a vállalkozó az adó-és járulékfizetési, nyilvántartási kötelezettségektől.
3.5. Az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkát járulékfizetési kötelezettség nem terheli és személyi jövedelemadó szempontjából munkaviszonynak minősül, ezért 16% szja terheli. A további szabályok megegyeznek a 3.1.alatt leírtakkal.
3.6.A szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint járó díjazás, a tanulószerződés és a hallgatói szerződés alapján folyósított ösztöndíjak adó-és járulékmentesek. A felsőoktatási törvény is nevesíti a nappali tagozatos hallgatók gyakorlati képzésének díjazását, az ilyen jogcímen kapott összeg a minimálbér szintjéig adómentes. A különböző jogcímen kapott ösztöndíjak is mentességet élveznek.
Miután áttekintettük a munkavégzés fő formáit és hozzájutottunk e témakör alapinformációihoz, tegyük próbára magunkat, szerezzünk munkatapasztalatokat, mert a tanulás mellett ez is hozzájárul pozitív énképünk kialakulásához. Jó munkát és jó tanulást kívánok!

2014-11-04

Ügyfélkapu

Regisztrált felhasznákók számára

Társ oldalak

www.mvfportal.hu
www.credinfo.eu/www.credinfo.hu