2017-08-17

Adó-és járulékfizetés többes jogviszony esetén

Előző cikkemben a nappali tagozaton tanulók adózási lehetőségeit ismertettem a különböző foglalkoztatási formákban. A társadalombiztosításról szóló törvény a járulékfizetést aszerint szabályozza, hogy a foglalkoztatás milyen jogviszonyban valósul meg. Ezért tartom fontosnak bemutatni a munkaviszony mellett vállalkozni kívánók milyen adózási konstrukciók közül választhatnak és számukra az milyen adó-és járulékteherrel jár. Egyszerű számítással - mintapéldákkal - illusztrálva hívom fel az eltérésekre a figyelmet.


Magyarországon törvény írja elő a társadalombiztosítás rendszerében nyújtott ellátásokat és a járulékok körét. A kötelező biztosítás keretében az állampolgárok jogot szereznek egészségügyi ellátásra és nyugellátásra. Abban az esetben, ha a biztosítottak által fizetett hozzájárulás nem lenne elegendő a különböző pénzbeni és természetbeni ellátásokra az állam akkor is finanszírozná a társadalombiztosítás kiadásait.
2.A biztosítottak köre és fizetési kötelezettsége
A társadalombiztosításról szóló törvény - továbbiakban Tbj. - meghatározza, hogy ki minősül biztosítottnak. Idetartoznak:
- a munkaviszonyban foglalkoztatottak
- az egyéni vállalkozók
- a társas vállalkozók
- megbízásos jogviszony/vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatottak
- mezőgazdasági őstermelők
- az álláskeresési támogatásban részesülő személyek
(Ezek a tipikus foglalkoztatási formák). A járulékfizetési kötelezettség az előző felsorolásban érintett személyekre vonatkozik. A biztosított fizeti a
- természetbeni egészségbiztosítási járulékot 4%
- pénzbeli egészségbiztosítási járulékot 3%
- munkaerő-piaci járulékot 1,5%
- nyugdíjjárulékot 10%
A kifizetőt terheli ezenkívül: a szociális hozzájárulási adó 27 % idesorolandó az egyéni vállalkozó és az őstermelő is (saját maga után).

Többes jogviszonynak számít:
- ha legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll,
- közép-vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton folytat tanulmányokat.
Ilyenkor nincs kötelezően fizetendő minimum járulék, a szociális hozzájárulási adót, az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot kell megállapítani és havonta utalni (nincs munkaerő-piaci járulék sem).

Lényeges szempont még, hogy a magánszemély milyen jövedelemadózási módot választott. A járulékfizetés alapját általában az adóelőleg számításnál figyelembe vett jövedelem képezi. Ezért mintapéldák segítségével értelmezzük a különböző adózási módokat. A számításhoz minden esetben 500 ezer forint bruttó bevételt feltételeztem és eltekintettem a költségek levonásától (rendszerint ez a szellemi tevékenység esetén valósul meg).


Bruttó összeg 500.000
Adóalap 90% 450.000
Személyi jövedelemadó 16% 72.000
Nyugdíjjárulék 10% 45.000
Egészségbiztosítási járulék 7% 31.500
Szociális hozzájárulási adó 27% 121.500
Adóteher 54% 270.000
Nettó összeg 351.500

A nettó összeg nyilván nem a bruttó összeg és az adóteher különbözete, mivel a szochót a foglalkoztató fizeti. Vegyük figyelembe azt a tényt, hogy a megbízási díj alku tárgyát képezi és a megbízó igyekszik áthárítani az élőmunka költségét a megbízottra, ezért alacsonyabb összeget ajánl fel szerződő partnerének. Vállalkozóként magasabb összegre számíthat a magánszemély, mivel a vállalási díjat anyagjellegű ráfordításként számolja el a kifizető és nem terheli őt az élőmunkával kapcsolatos adminisztráció sem. A következő példák az egyéni/társas vállalkozóként elszámolható összegekre vonatkoznak.

Bruttó összeg 500.000
Adóalap 500.000
Jövedelemadó 10% 50.000
Adózott eredmény 450.000
Osztalékadó 16% 72.000
Egészségügyi hozzájárulás 14% 63.000
Adóteher 37% 185.000
Nettó összeg 315.000

Mivel az egyéni vállalkozó munkaviszony mellett (vagy nappali tagozaton tanul) szerzi jövedelmét - tehát biztosítottnak számít -, ezért nem kell járulékot fizetnie. Fontos feltétel azonban, hogy ne számoljon el vállalkozói kivétet! Mivel osztalék jellegű jövedelemhez jut, egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli, amelyet bizonyos jövedelmekre külön törvényben határozott meg a jogalkotó. Ilyen jövedelmek például: a béren kívüli juttatások, osztalék, árfolyamnyereség, ingatlanbérbeadás 1 millió forint fölött. Az eho mértéke 14 % (bizonyos esetben 27%).


Bruttó összeg 500.000
Adóalap 60% 300.000
Átalányadó 16% 48.000
Nyugdíjjárulék 10% 30.000
Egészségbiztosítási járulék 7% 21.000
Szociális hozzájárulási adó 27% 81.000
Adóteher 36% 180.000
Nettó összeg 320.000

Ha az egyéni vállalkozó az átalányadózást választja, akkor alapesetben 40 % költségátalányt vonhat le bevételéből, de vannak olyan tevékenységek is, ahol lényegesen többet. Az átalányadó alapja képezi a járulékfizetés alapját is, annak ellenére, hogy biztosítottként már levonásra kerültek munkabéréből ezek az összegek.


Bruttó összeg 500.000
ÁFA 27% 135.000
Adóalap 635.000
Eva 37% 234.950
Járulékalap 4% 25.400
Járulékok 44% 11.176
Adóteher 39% 246.126
Nettó összeg 388.874

Azok az egyéni vállalkozók, akik áfakörbe tartozó tevékenységet végeznek, azoknak még továbbra is kedvező eva szerint adózni. Kiszámlázzák a forgalmi adót is, de azt nem kell befizetni a költségvetésbe, mivel nem áfa alanyok. A többes jogviszony esetén a járulékok alapja: az evaalapjának 4%-a. Ezután fizetendő a nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó, összesen 44%. Bár az adóteher arányában magasabb, de abszolút összegében több marad a vállalkozónál, ha nem a személyi jövedelemadó szerint adózik.


Bruttó összeg 500.000
Adótétel Ft/hó 25.000
Adóteher 5% 25.000
Nettó összeg 475.000

A kata tűnik a legkedvezőbb adózási módnak, itt lényegesen kisebb adóteherrel kell számolnunk. A járulékokat, a jövedelemadót, a szociális hozzájárulási adót (összesen 7 féle fizetési kötelezettséget) spórol meg, aki ezt választja. Vannak azonban feltételek: éves szinten a 6 millió bevételt nem haladhatja meg, havonta fizetendő az adótétel (tehát független a bevétel nagyságától), az 1 millió forintot elérő bevételről külön adatszolgáltatást ír elő a törvény (vizsgálja az adóhatóság a munkaviszony létét a kisadózó és az adatszolgáltató között). Lényeges azt is tudnunk, hogy a nappali tagozaton tanulók ebben az esetben nem tartoznak a többes jogviszonnyal rendelkezők körébe, nekik havi 50.000 forint az adótétel (bár nem logikus ez a megkülönböztetés!).
Bizonyos feltételekkel így adóznak a társas vállalkozások tagjai is - de csak a bt. és kkt -, ha nem munkaviszonyban végzik a tevékenységüket (kisadózóként be kell jelenteni és tagonként és havonta fizetendő a 25.000 forintos adótétel).


Választható jövedelemadózási módok:
-társasági adó (tao)
-egyszerűsített vállalkozói adó (eva)
-kisvállalati adó (kiva)
Mivel a jövedelemadót a társaság fizeti az adózási konstrukciótól függően levezetett adóalap után (ami lényegesen bonyolultabb, mint az előző példákban), ezért ettől eltekintek. A tagok részére kifizetett összeg járulékalapot képező jövedelemnek számít, ami után szochot, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, összesen 44%-ot (nincs munkaerő-piaci járulék).
Mire kell vigyázni?
Ha egy másik vállalkozás főfoglalkozású tagja is egyúttal, akkor nyilatkozni kell tárgyév jan. 31-ig, hogy hol teljesíti a járulékfizetés alsó határa utáni járulékot. Ha egyéni vállalkozó is egyben u.e. a szabály. Ezekre az esetekre a munkaerő-piaci járulék 1,5%-os mértéke is vonatkozik.

Összefoglalva: az előzőekben ismertetett módon lehet magánszemélyként és vállalkozóként adóköteles jövedelmet szerezni, ha már rendelkezünk munkaviszonnyal illetve nappali tagozaton végezzük tanulmányainkat, mivel ez többes jogviszonyban jött létre.

2015-07-08

Ügyfélkapu

Regisztrált felhasznákók számára

Társ oldalak

www.mvfportal.hu
www.credinfo.eu/www.credinfo.hu