2017-06-27

ADÓZÁS

Felelős szerkesztő: Handa Lászlóné

handane.jpg



főiskolai docens, Okleveles közgazda, tanár, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó



Egy adott társadalom működését jelentősen meghatározza a jövedelemelvonás nagysága és módja, a közteherviselés igazságossága. Fontos, hogy az adóalanyok, ha nem is lelkesen és önként, de időben tegyenek eleget a törvényben meghatározott adófizetési kötelezettségüknek és lássák hogy adóforintjaikat a köz érdekében értelmes célokra fordítja az állam.

teljes cikk...

Cikkek

Előző cikkemben a nappali tagozaton tanulók adózási lehetőségeit ismertettem a különböző foglalkoztatási formákban. A társadalombiztosításról szóló törvény a járulékfizetést aszerint szabályozza, hogy a foglalkoztatás milyen jogviszonyban valósul meg. Ezért tartom fontosnak bemutatni a munkaviszony mellett vállalkozni kívánók milyen adózási konstrukciók közül választhatnak és számukra az milyen adó-és járulékteherrel jár. Egyszerű számítással - mintapéldákkal - illusztrálva hívom fel az eltérésekre a figyelmet.
A diákok jelentős része közép-és felsőfokú tanulmányai mellett munkát vállal. Vannak akik jövedelemszerzés céljából teszik ezt, de fontos érv a szakmai tapasztalat szerzése, ami az iskolapadokból kikerülő tanulókat eleve jobb pozicióba helyezi a munkaerőpiacon. Célszerű ezért áttekinteni a foglalkoztatási formákat és az ehhez kapcsolódó adózási szabályokat mielőtt valahol munkát vállalnánk. A cikkben olvashatunk a munkaviszonyban, a munkaviszonyon kívüli foglalkoztatási jogviszonyokban, valamint vállalkozóként hogyan lehet jövedelemre szert tenni és milyen adó-és járulékfizetési kötelezettség terheli a bruttó kifizetéseket.
2013.január 1-től jövedelemadóként választható a KATA mellett a KIVA is. Az előbbit általában a mikrovállalkozások választhatják személyi jövedelemadó helyett, míg ez utóbbit azok a társasági adó hatálya alá tartozó kisvállalkozások, akiknek kedvezőbb a pénzforgalmi eredményük alapján adózni. Az előző cikkem bemutatta a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA), most a kisvállalati adó részletezésére kerül sor.
Hogyan adózzunk 2013-ban? Melyek a kisadózók számára felkínált választási lehetőségek? Érdemes-e az új tételes adót választani? Kinek éri meg és milyen feltételek vonatkoznak a KATA illetve a KIVA szerint adózókra? Megszűnik-e az EVA? Milyen adókat helyettesít a kisadózók által választott két új adónem? Számtalan kérdést vet fel a Parlament által már elfogadott új adócsomag, úgy tűnik, most sem egyszerű a válasz. Ezért több cikk keretében igyekszem eligazítani azokat a vállalkozókat, akik eddig nem kaptak megfelelő iránymutatást hogyan adózzanak 2013-ban.
Adótanácsadóként gyakran kapok olyan kérdést, hogy számoljam ki gyorsan mibe kerül a vállalkozónak, ha alkalmazottat foglalkoztat. Ezért egy minta feladaton keresztül levezetem, hogy ezer forint nettó órabér esetén milyen adó és járulékfizetés terheli a foglalkoztatót. Ez azért is fontos, mert a vállalkozónak és alkalmazottjának egyaránt tisztában kell lenni a költségvetési befizetési kötelezettségekkel.
A magánszemélyek közül sokan a január havi fizetésüket kézhez kapva azt tapasztalhatták, hogy csökkent a nettó keresetük. A vállalkozásoknak - egyéni és társas vállalkozások tagjai - február 12-ig kellett teljesíteni a január hónapra elszámolt jövedelem alapján a megnövekedett összegű TB járulékokat. A 2012.január 1-től hatályba lépő személyi jövedelem adózás és a társadalombiztosítási ellátásokról szóló törvény ismét növelte az élőmunka terheit. Ezért szükséges áttekintenünk a változásokat és példák segítségével újra számolni saját vállalkozásunk adóterheit.
A hazai adórendszer a 2011. november 28-án elfogadott törvények nyomán ismét jelentősen megváltozott. A törvényalkotókat az a költségvetési kényszer vezérelte, hogy igyekezzenek új bevételi forrásokat találni a hiány csökkentése érdekében. Így a várva-várt adócsökkentés és a beígért egyszerűsítés egyelőre elmaradt. Ezért még nagyobb nehézséget okoz a több száz új paragrafus áttekintése a cégek és a magánszemélyek számára. Éppen ezért ebben a cikkben igyekszem a legfontosabb változásokat bemutatni és az új adónemeket értelmezni.
Ebben a cikkemben a legszélesebb körben alkalmazott adónem bemutatása a célom. Legfontosabb bevételi forrása az állami költségvetésnek, azáltal, hogy a termékek, szolgáltatások megvásárlása kapcsán fogyasztóként rendszeresen fizetgetjük az árakba beépített áfát. Ugyanakkor adóalanyként a vállalkozók számára nem jelent adóterhet, de ők számolnak el a fizetendő adóval az adóhatóság felé, ezért a bonyolultnak tűnő jogi szabályozás és a nyilvántartási kötelezettség, bizonylatolás számukra jelent külön terhet.
Az Alba Regia Egyetemi Központ Műhely előadás sorozata márciusi rendezvénye aktuális adózási kérdésekről szólt. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságának bűnügyi szakreferense: Nagy Kálmán áttekintést adott jelenlegi adórendszerünk fő adónemeiről, majd szakterületéről, az adózás bűnügyi vonatkozásairól beszélt a műszaki felsőoktatás téma iránt érdeklődő hallgatóinak és oktatóinak.
A vállalkozásoknak nemcsak adóval, hanem társadalombiztosítási járulékok befizetésével is hozzá kell járulni a költségvetési kiadásokhoz. Miért van szükség az állami bevételek külön csoportjára, miért nem az adóbevételekből finanszírozza az állam a nyugdíjat, az egészségügyi kiadásokat, a családi pótlékot és az egyéb jóléti kiadásokat? Erre a kérdésre kívánok választ adni a járulékok közgazdasági szerepének értelmezésével és bemutatom a tb járulékok különböző formáit. Igyekszem a bonyolultnak tűnő jogi szabályozás vállalkozásokat érintő belső összefüggéseit feltárni és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét mintapélda segítségével szemléltetni.
Ebben az évben is jelentős változások történtek a személyi jövedelemadózásban. Két témakörben szeretném bemutatni a módosítások lényegét. Elsőként az egyéni vállalkozókat érintő igen kedvező irányú elmozdulást értékelem és egy konkrét példa segítségével bemutatom az adó mértékének csökkenését az előző évhez képest. A cikk második részében az adókedvezmények körének szűkítését, valamint a magánszemélyeket és vállalkozókat egyaránt érintő fontos jogszabályi változásokat emeltem ki.
A mai magyar adórendszer főbb elemeinek bemutatásával és az államháztartás kiadási struktúrájával az adózás társadalmi és közgazdasági szerepét igyekeztem bemutatni. A pénzügyi-gazdasági válság éveiben sem állíthatja egyetlen felelős kormányzat, hogy jelentősen csökkenti az adóbevételeket, ezáltal dinamikus növekedést generálva biztosít jólétet az állampolgároknak. Benjamin Franklin szavaival élve: Ezen a világon semmire sem mondhatjuk, hogy biztos, kivéve a halált és az adót. De hogy miért és mire fizetjük, abban segít eligazodni ez a cikk.
Mi változott az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadózásában? Mint minden évben, 2010. január 1-től is több adónemben történtek jelentős módosítások. Ebben a cikkben a vállalkozókat közvetlenül érintő jövedelemadózás lényeges változásaira hívom fel az olvasók figyelmét. Az előző cikkemben hivatkoztam arra, hogy az egyéni vállalkozó bizonyos feltételek mellett lehet Evás, illetve vállalkozói jövedelemadó, vagy átalányadó szabályai szerint adózik. A választás feltételei nem változtak, de az adómértékek minden esetben módosultak.
Ki adózik a személyi jövedelemadó szabálya szerint?

Tegye fel kérdését Ön is!

Neve:
E-mail címe:
Kérdése:

Ügyfélkapu

Regisztrált felhasznákók számára

Társ oldalak

www.mvfportal.hu
www.credinfo.eu/www.credinfo.hu